Ez a kedvenc mondásom, amit előszeretettel dörgölök oda mások orra alá, amikor megoldásra váró feladat előtt állnak. "Ezek a Te köreid, amiket le kell futnod!" Persze ettől nem ritkán idegroham, feszültség és frusztráció a válasz a másik fél részéről...
Sokat gondolkodtam már ezen (főleg amikor vissza is kapom :)). Ugye ismét az ominózus tükör odatartása a másik arca elé. Valahogy ez nagyon megy nekem :). Tudom, hogy ezzel sok embernek kifejezetten segítek, sőt, a barátaim már viccet csinálnak belőle. Amikor felismerik a szitut az életükben, és nekem már nyílik a szám nagy levegő vételre, ők enyhén irónikus hangsúllyal kántálják: "Tudom, tudom: ezek a saját köreim, amiket le kell futnom...!" :). Persze azzal is tisztában vagyok, hogy sokan vagy nem akarnak, vagy nem képesek szembe nézni a tükörképükkel, akár félelmeik, akár ego-juk miatt... Nem könnyű, ez való igaz. Az is igaz, hogy kéretlenül nem is célszerű, és főként nem hálás feladat a tükörfunkció betöltése, de van, hogy akaratlanul is azzá válok. Bizony-bizony, sokszor fájdalmas... Mégis azt gondolom, hogy előre visz.
Gyakran könnyű a másikat bántani, a másikat hibáztatni, a másikban illetve a körülményekben keresni a hibát, hisz ezáltal felelősséget hárítunk magunkról, vagy egyszerűen csak homokba dugjuk a fejünket. Nos ilyenkor jön az én bölcs tanácsom a körök futásáról :). Talán futóbolondságomnak köszönhető a hasonlat, de találó.
Azt javaslom mindenkinek, hogy először próbáljunk mindig magunkból kiindulni, mielőtt célpontot választunk magunknak. Sokszor még a kérdést sem könnyű feltenni önmagunknak, nemhogy megválaszolni, hogy vajon mi a bajunk saját magunkkal. Hogy vajon mi idegesít, mi zavar, mi frusztrál a másik emberben, vagy éppenséggel egy-egy szituációban, de legfőképp miért?... Talán meglepő, de sokszor komoly tudatalatti okok rejlenek bizonyos megnyílvánulások mögött...
Ha figyeljük magunkat, ha figyelünk a reakcióinkra egyes élethelyzetekben, egyes párbeszédekben, ha megfigyeljük a bennünk végbemenő érzelmi változásokat, az általunk használt szófordulatokat, akkor rengeteg információ birtokába jutunk, és tudni fogjuk a válaszokat a kérdéseinkre. Ezt fel lehet fogni akár egy nagy kalandként, egy kísérletként. Kaland a lelki bugyrok mélységeibe. Izgalmas utazás egy életen át :).
Utolsó kommentek